A sportpszichológia a sportoló személyiségével, valamint a sporttevékenység pszichológiai jellemzőivel foglalkozó tudományág, középpontjában mindig a sportoló áll.  A pszichológia ezen ága egyre inkább teret nyer hazánkban is, ezzel igazodva a nyugat- európai és amerikai trendekhez. Az előbb említett területeken már a csapatok mellett dolgozó sportegészségügyi team egyenértékű tagjának számít a sportpszichológus is. A sportnak egy olyan kisegítő ágazatához tartozik ez a szakma, amely tevékenyen járul hozzá a sportolók teljesítménynövekedéséhez, zavartalan munkavégzéséhez, csak úgy, mint például a sportorvosok, gyógytornászok, erőnléti edzők vagy a dietetikusok által végzett munka.

Legtöbb esetben a csapat edzőjének sincs ideje és kapacitása, hogy a játékosai (magánéleti)problémáival mélyrehatóbban foglalkozzon. Ekkor jön a képbe a sportpszichológus, akivel együtt feltárhatja a sportoló az őt hátráltató nehézségeket és megtalálják azok megoldási módjait. A versenyzésből fakadó stresszhelyzetekkel való megküzdésben szintén segítségére lehet a sportpszichológussal végzett munka. Akár egy hobbi sportoló is kerülhet olyan helyzetbe,  hogy feszültséget él át sporttevékenység közben. 

A rehabilitációban szintén tevékenyen részt vehet a sportpszichológus. A sportolónak egy sérülésből történő lábadozás nem csak fizikailag, de mentálisan is megterhelő folyamat. Ezen időszakban a depresszió kialakulásának esélye is nagyobb mértékben fordul elő, mialatt kényszerűségből távolabb kerül a választott sportágától, csapatától. A sportolói motivációs háttér feltárása, valamint a felépülés alatti célok meghatározása kiemelt szerepet kapnak ebben az időszakban is.

A formaidőzítés egy jelentős szegmense a profi sportnak. Leginkább az egyéni sportolók esetén egy világversenyre történő felkészülés vagy az azt megelőző kvalifikációs időszak hosszabbra nyúlik, mint maga a verseny. Ilyen esetekben a formaidőzítésnek kiemelt szerepe van, amely meghatározásában egy sportpszichológus is segítséget nyújthat a sportolónak, akár a megfelelő célállítással, vagy akár azzal, hogy hogyan zárja ki a számára irreleváns tényezőket és teljes figyelmi kapacitásával a sportra tudjon fókuszálni. Természetesen a csapatsportok esetén is jelen van a formaidőzítés fogalma, abban a helyzeten a következő bajnokira vagy rangadóra való felkészülésben lehet segítségére a csapatnak, játékosnak a sportpszichológussal végzett közös munka. A célok rövid-, közép-  és hosszútávú meghatározása, valamint azok reális keretek közé helyezése, továbbá az eredmény- és feladatcélok felállítása egy kiemelt része a sportnak. Lényeges, hogy a sportoló tisztában legyen a céljaival és azzal, hogy azokat mennyi idő alatt tudja elérni, véghezvinni. Az önbizalom növelése, illetve a tudatosság magasabb szintre emelése is hozzájárul a teljesítménynövekedéshez.

A mentális tréning szintén egy olyan eleme a sportpszichológiai munkának, amely sportteljesítmény növekedéséhez járul hozzá. A mentális tréning leegyszerűsítve nem más, mint képzeleti munkában végzett technikai gyakorlatok ismétlése. Alkalmazható olyan helyzetekben, mint például sérülés után, amikor a sportoló nem tud fizikailag edzeni, de ezáltal fejben továbbra is foglalkozik a technikákkal, játékrendszerekkel, továbbá hasznos egy új technika elmélyítése vagy egy hiba kijavítása során is. A sportolónak segítségére van a mozdulatsor érzelmi hátterének korrigálásában. Egyéb vizualizációs és imagináció technikák alkalmazásai a felkészülésben vagy az önbizalomnövelésben játszanak jelentős szerepet.

A szorongás, feszültség csökkentésére alkalmazott relaxációs módszerek a sportoló számára is könnyen elsajátítható technikák. Az ilyen módszerek közül népszerű az Autogén Tréning, amely egy önszabályozó folyamat, mellyel kontrolláljuk testünket (izomtónusunkat), illetve megtanuljuk ellazítani idegrendszerünket, ezáltal hatékonyabban ellenállva a stresszhatásoknak. Sportolók számára szintén hatékony a Progresszív relaxáció, mely az izomcsoportok tudatos megfeszítéséből és ellazításából tevődik össze, ezt követően a tónusváltozást követő testi és lelki érzetekre helyeződik a figyelem fókusza. Ez a gyakorlat szintén hatékony a sporttevékenység során fellépő stressz és szorongás csökkentésére. Ezen a területen érdemes még említést tenni a különböző légzőgyakorlatokról is, amelyek megfelelő idejű alkalmazásával, a kívánt aktivációs szint elérésére tesz lépéseket a sportoló.