A gerincfájdalom gyakoriságának okai - II. rész

Gerincpanaszokat okozó leggyakoribb eltérések

Hanyag tartás

Modern korunk szinte törvényszerűen kialakuló velejárója a hanyag tartás, mely az ülő- és mozgásszegény életmód kedvezőtlen hatása mellett a számítógépek és okoseszközök elterjedése különösen fenyegeti a gyermekeket, serdülőket és fiatal felnőtteket. Hanyag tartás esetén a gerinc egészséges, ún. élettani görbületei változnak meg. Legtipikusabb formája esetén a háti domborulat jelentősen fokozódik, a vállak előreesnek, a mellkas lapos és a fej lehorgasztott. Máskor a hát ellapul, a gerinc élettani görbületei elsimulnak, de előfordul a háti és ágyéki gerincgörbületek egyidejű fokozódása is.

A hanyag tartás sikeresen korrigálható, tartós fennállása esetén azonban a csigolyaközti porckorongok és a csigolyák közötti ízületek túlterhelődnek, amelyek a lágyrészek (izmok, szalagok) feszülésével együtt gerincbetegségek és tartós fájdalom kialakulásához vezetnek. Ezek elkerülésére javasolt a gerinc állapotfelmérése a Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszékének szakorvosai és a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ gyógytornász-gerincterapeutái által. Ez képezi alapját a passzív és aktív korrekciós eljárásokat magába foglaló eljárásoknak, melynek célja a mély hátizmokat erősítő gyógytorna betanulása és rendszeres végzése. Nehezen helyreállítható, rögzült esetekben a gerinctorna fizioterápiás eljárásokkal is kiegészíthető, melyek nem-gyógyszeres fájdalomcsillapító és izomlazító hatásuknál fogva járulnak hozzá a sikeres kezeléshez.

Gerincferdülés (szkoliózis)

A gerincferdülés, vagy orvosi nevén a szkoliózis a gerinc oldalirányú elgörbülését és a csigolyák elcsavarodását jelenti, mely a háti gerincszakasz mellett bordapúp kialakulásával társul. A szkoliózis leggyakrabban gyors növekedéssel járó életkorban, gyermek és serdülőkorban alakul ki, gyakran jár együtt hanyag tartással. Ritkábban jön létre szkoliózis olyan gerincbetegségekkel társulva, melyek csigolyadeformitásokat okoznak (pl. Scheuermann-kór) és igen alacsony a csigolyák fejlődési rendellenességeivel magyarázható gerincferdülés. A szkoliózis a háton és az egész gerincen jelentős alakváltozást okoz, melyhez a belső szervek, tüdők, szív működési zavara is társulhat.

A leggyakoribb, ún. funkcionális formák esetén pontos állapotfelmérés után személyre szabott aktív és passzív korrekciós eljárásokkal, gyógytorna betanulásával és rendszeres végzésével a gerincferdülés korrigálható vagy további romlása megakadályozható. Súlyos, nagyfokú gerincferdülés esetén szakembereink segítséget nyújtanak megfelelő fűző, tartásjavító eszköz használatához, esetlegesen műtéti korrekció szükségességének megállapításához.

Scheuermann kór

A Scheuermann kór serdülőkorban jelentkező gerincbetegség, melynek lényege a csigolyák növekedési zavara miatt azok alsó és felső zárólemezein kialakuló egyenetlenségek létrejötte. A betegség röntgenvizsgálattal igazolható. A kórkép igen gyakori, 10 % körülire tehető előfordulása. A kóros elváltozások romlása a növekedés befejeződését követően megáll, így a későbbiekben csak a létrejött deformitások következményeivel kell számolni. A Scheuermann kór miatt a háti gerinc normális görbülete fokozódik, vagy valamivel ritkábban ellapul, ami eleinte csak a terhelhetőség csökkenésében, később azonban tartós hátfájásban is megnyilvánulhat.

Mivel a Scheuermann kór nem megelőzhető, és egyértelműen csak a röntgeneltérések kialakulása után diagnosztizálható, fontos a későbbi fájdalmas következmények megelőzése. A Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszékének szakorvosai által felállított diagnózist komplex állapotfelmérés követi a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központban, majd a központ gyógytornász-gerincterapeutái által irányított és személyre szabott gerinctorna biztosíthatja a további deformitások kialakulásának megelőzését, a gerinc támasztásában kulcsfontosságú mélyizmok erősítését és a későbbi teljes, fájdalommentes életet.

Lumbago

A derékfájás leggyakoribb oka, mely általában rossz mozdulatot vagy nagyobb súly emelését követően hirtelen jelentkezik. A fájdalmat és következményes mozgáskorlátozottságot okozó eltérések a panaszos terület izmaiban, az izmokat borító kötőszövetes tokokban, a gerinc kisízületeiben vagy szalagjaiban egyaránt kialakulhatnak. A fájdalom egy vagy kétoldali is lehet, és általában nem sugárzik ki térd alá az alsó végtagokba.

A lumbago néhány napos ágynyugalom, helyi melegkezelés, fájdalomcsillapítók, alkalmazása mellett általában gyógyul, de a panaszok kiújulásának megelőzése érdekében javasolt reumatológiai szakorvossal és gerincterapeutával történő konzultáció. A Debreceni Egyetem Sportorvosi és Reumatológiai Tanszékeinek szakorvosai által végzett vizsgálat után a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ gerincterapeutái komplex állapotfelmérést biztosítanak Önnek. Ezt követően egyénre szabott fizioterápiás eljárások és gerinctorna segíthet a fájdalmas állapot kiújulásának megelőzésében.

Gerincsérv (discus hernia)

A csigolyaközti porckorongok kiboltosulása vagy sérvesedése a csigolyák között kilépő ideggyökök nyomása által okoz fájdalmat. A panaszok leggyakrabban 35-45 éves korban alakulnak ki rossz mozdulatot, nagyobb súly helytelen emelését követően, és általában a két legalsó porckorong egyike érintett. A fájdalom rendszerint hirtelen jelentkezik, késszúrásszerű, s kisugározhat a lábszárakba vagy a lábujjakig. Sürgős idegsebészeti szakvizsgálatot és gyakran műtétet igényel a lábszárizmok következményes bénulása vagy a panaszokkal egyidejűen jelentkező széklet- vagy vizeletindítási vagy tartási zavar. Az említett szövődményekkel nem járó gerincsérv gyanúja esetén a reumatológus szakorvosi vizsgálat javasolt. Amennyiben ennek során hagyományos (nem műtéti) kezelés szükséges, a gyógyszeres terápia mellett nélkülözhetetlen gyógytornász-gerincterapeutával történő konzultáció. A gyógyszeres, fájdalomcsillapító kezelés és a speciális gerinctornát (McKenzie), fizioterápiát magába foglaló komplex eljárás az esetek jelentős százalékában segít elkerülni a műtétet.  

Korábbi, műtéti vagy hagyományos kezeléssel gyógyított gerincsérv esetén a kiújulás megelőzése és a műtét utáni esetleges maradványtünetek megszüntetése érdekében is javasolt a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ (SET) felkeresése. A Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszékének munkatársai által végzett vizsgálat és a SET gerincterapeutái komplex állapotfelmérése után javaslatot teszünk a megelőzést célzó, személyre szabott fizioterápiás kezelés és gyógytorna igénybevételére, melyre a SET-ben kerül sor.

Kopásos eredetű nyaki és deréktáji fájdalom (Spondilózis)

A betegség gyakorisága az életkorral együtt valamelyest nő, így elsősorban az idősebb generációt érinti, de fiatal korban is előfordulhat, különösen hosszú időn át végzett nehéz munka, vagy a gerincet fokozottan terhelő sporttevékenység esetén. Az egészen enyhe, inkább csak kellemetlenséget okozó nyaki vagy deréktáji kellemetlenségtől a szinte elviselhetetlen, lüktető fájdalomig terjednek a panaszok. A tünetek erőssége hullámzó lehet, általában mozgás, tartós állás vagy ülés, lehajlás fokozza, pihenéskor, nyugalomban csökkennek a panaszok. A degeneratív eredetű gerincbetegségekben gyakran jelentkezik felső- vagy alsó végtagba sugárzó fájdalom is. Ebben az esetben a kisugárzó fájdalmat a gerincből kilépő ideggyökök nyomása okozza. A betegségre jellemző másodlagos csontos elváltozások kimutatása röntgenvizsgálattal lehetséges, egyéb ún. képalkotó vizsgálatokra (CT vagy MRI) csak szövődményes esetekben van szükség.

Kevéssé közismert tény, hogy a röntgenvizsgálattal kimutatott súlyos gerinckopás esetén sem törvényszerű, hogy az érintetteknek tartós fájdalommal kell élnie, vagy rendszeresen fájdalomcsillapítókat kell szednie. A gerinc élettani görbületeinek lehetőség szerinti helyreállítása a gerinc melletti, támasztó szereppel bíró mélyizmok erősítése, így a gerinc statikájának és működésének korrekciója tartós fájdalomtól és gyógyszerszedéstől kímélheti meg az érintetteket. A Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszékének szakorvosai által végzett vizsgálatot komplex állapotfelmérés követi a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ gyógytornász-gerincterapeutáinak közreműködésével. Ezt követően személyre szabott komplex kezelés járulhat hozzá a fájdalommentes élethez.

Gerinccsatorna-szűkület (Szpinalis sztenosis)

A kórkép elsősorban a 60-70 éves korosztályt és a férfiakat érinti elsősorban. Lényege az ágyéki szakaszon a gerinccsatorna szűkülete, mely a tünetek kialakulásáért felelős.  A betegek általában fokozatosan erősödő deréktáji és alsó végtagokba sugárzó fájdalomra panaszkodnak, a fájdalom azonban csak ritkán sugárzik térd alá. A fájdalmat tartós állás és járás fokozza, járáskor időnként meg kell állni, ekkor előrehajláskor, guggoláskor a panaszok csökkennek. A kórkép diagnózisához szakorvosi vizsgálatot követően képalkotó eljárás (legtöbbször CT vagy MRI) szükséges. Amennyiben konzervatív kezelés mellett a panaszok nem csökkennek, sebészeti beavatkozástól várható a panaszok enyhülése.

Gerinccsatorna-szűkület esetén enyhébb esetekben gyógytornát és komplex fizioterápiát magába foglaló kezeléssel a panaszok jelentősen csökkenthetők, a műtét ideje késleltethető. A Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszékének szakorvosai által végzett vizsgálat alapján, sikeres konzervatív kezelés reménye esetén a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ gyógytornász-gerincterapeutái nyújtanak az érintetteknek reményt a panaszok csökkentésére.

Bechterew-kór (spondilitisz ankilopoetika)

A spondylitis ankylopoetica (SPA), vagy korábban elterjedt elnevezéssel a Bechterew-kór, olyan idült gyulladással járó reumatológiai kórkép, mely elsősorban a gerinc ízületeit betegíti meg. Kezdetben keresztcsont környéki és deréktáji fájdalmat okoz, melyhez megfelelő kezelés hiányában később a gerinc mozgáskorlátozottsága, majd évek-évtizedek alatt kialakuló teljes elmerevedése társul. A kórkép fiatal felnőttkorban kezdődik, tartós, elsősorban éjszakai órákban fokozódó gerincfájdalommal jár, mely napközben, mozgás hatására mérséklődik. A betegség diagnózisa a tipikus panaszok, a gerinc mozgásának vizsgálatával, laboratóriumi és képalkotó (röntgen, MRI) eljárásokkal állítható fel.

A SPA kezelése gyógyszeres és nem-gyógyszeres eljárásokra osztható. A kétféle módszer egymást kiegészíti, egyik sem helyettesítheti a másikat. A nem-gyógyszeres kezelések közül a rendszeresen végzett gyógytorna hozzájárul a gerinc mozgásbeszűkülésének csökkentéséhez. A Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszékének szakorvosai több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a Bechterew kóros betegek gondozásában, kezelésében, a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ gyógytornász-gerincterapeutái emellett aktívan közreműködhetnek a hatékony gerinctorna betanításában, a komplex fizioterápiás kezelésben.

Nem-gyógyszeres kezelési lehetőségek a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központban

Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ gerincterapeuta-gyógytornász munkatársai és fizioterápiás szakasszisztensei a kezelések széleskörű tárházát nyújtják a mozgásszervi panaszok sikeres leküzdése és a kiújulás megakadályozása érdekében. Az egyes kezelési módok alkalmazása a panaszok jellegétől, súlyosságától, az érintett egyén általános állapotától, életformájától függ. A terápiás protokoll kidolgozása és végrehajtása a reumatológiai szakorvosi vizsgálat és a gerinc-állapotfelmérés eredményétől függően, az érintett egyén aktív közreműködésével, igényeinek figyelembe vételével történik.

Mozgásprogramok

A mozgásszervi panaszok leküzdésében, kiújulásának megelőzésében, az egészséges, jól működő váz-izomrendszer kialakításában és élethosszig tartó fenntartásában nélkülözhetetlen szerepe van a célzott, egyénre szabott mozgásprogramnak. Mivel gerincünk a napi tevékenységeink során, még inkább sporttevékenységeink kapcsán nagy terhelésnek van kitéve, szerkezeténél fogva sérülékeny, a fenti megállapítás még hangsúlyosabb testünk tartógerendája, a gerincoszlopunk vonatkozásában.  A funkcionális gerinctorna céljai közül kiemelendő az élettani gerincgörbületek helyreállítása, a meglevő deformitások korrekciója, a mellkas stabilitásának és mozgásának lehetőség szerinti javítása. A betanult gyakorlatok rendszeres végzésével, a gyógytornász-gerincterapeutákkal történő időnkénti konzultációkkal a gyakorlatok aktualizálhatók, és megelőző jelleggel alkalmazhatók. A gerinctorna történhet egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében. Az egyéni torna nagy előnye, hogy a gyógytornász-gerincterapeuta tökéletesen személyre szabott programot dolgoz ki, teljes figyelme az egyéni eltérések korrekciójára, terápiájára irányul. A csoportos torna kapcsán néhány hasonló személyiségű és közel azonos megoldandó gondokkal bíró személy tornázik együtt, akik inspirálóan hatnak egymásra.

McKenzie torna

A mozgásterápiának speciális válfajai egy-egy betegség célzott kezelésére kerültek kialakításra. Ezek közül talán a legközismertebb a McKenzie torna, melynek kidolgozása Robin McKenzie új-zélandi gyógytornász nevéhez fűződik. A módszer lényege, hogy a gyógytornász-gerincterapeuta, aki a McKenzie tornával kapcsolatos speciális képzést is kapott, a beteg kikérdezése után elemzi a gerincmozgásokat, azok terjedelmét, és megfigyeli az egyes mozdulatokra jelentkező fájdalmat, panaszokat. Ennek alapján az egyén panaszaitól és általános állapotától függően végeztet gyakorlatsorokat, melyek célja a panaszok csökkentése, a fájdalmat okozó eltérések kiújulásának megakadályozása és a gerinc normális szerkezetének és működésének helyreállítása. A McKenzie torna részeként a gyógytornász felhívja a figyelmet a káros, kerülendő mozgásformákra is, és segítséget nyújt a megfelelő mozgásminták kialakításában.  

Schroth terápia

A német Katharina Schroth által kidolgozott speciális mozgásterápia elsősorban a gerincferdülés (szkoliózis) és a következményes bordapúp korrekcióját teszi lehetővé a módszerre jellemző három dimenziós szemlélettel. Utóbbi meghatározás arra utal, hogy a speciális gyakorlatok nemcsak a gerinc oldalirányú görbületeit, hanem a csigolyák ehhez társuló elcsavarodását is normalizálják. A törzsizomzat egyes részeinek aktivitásával éri el a tartáskorrekciót és a helyes tartás rögzülését, természetessé válását. A mozgásszervek egészséges helyzetének visszaállásával javul a mellkasi szervek működése, elsősorban a tüdő tágulékonysága, ezáltal a légzési funkciók is.

Manuálterápia

A manus (mánusz) latin kéz szóból származik az eljárás neve. Lényege, hogy a mozgásszervek, ezen belül is a gerinc visszafordítható működészavarainak felismerését és gyógyítását a terapeuta kézzel végzi. A manuálterapeuta az anatómia viszonyok pontos ismeretében biztonsággal tud beavatkozni a csigolyák területén kialakult elváltozásokba. Az eljárás során az ízületeket alkotó csontokat a gerincterapeuta kissé eltávolítja egymástól, ezáltal az ízületen belüli nyomás és a következményes fájdalom csökken, az ízületi tokok és a szalagok megnyúlnak, ellazulnak. A manuálterápia egyéb módszereivel az izmok görcse, feszülése csökkenthető és az élettani ízületi mozgás helyreállítható.